A televízió „agymosó” reklámjainak köszönhetően sokszor megvásároljuk a „hitet”. Vagyis elhisszük a gyönyörű modellnek, hogy pár nap alatt 5-10-15 évet fogunk fiatalodni attól a kozmetikumtól, amit reklámoz. Aztán ha hónapról-hónapra alattomosan, folyamatosan romlik a bőrünk állapota, vajon a kozmetikumban keressük a negatív változás okát?
Hányszor landolt néhány nap vagy néhány hét után egy arckrém a kukában, mert allergiás reakciót váltott ki, vagy egyáltalán nem hozta az eredményt amit vártunk tőle?
Mi alapján választunk kozmetikumot? Illat? Állag? Szép a csomagolása? Bio vagy natur felirat van rajta? Gyógyszertárban vásároltuk, és az biztosan jó? Vagy esetleg vetünk egy pillantást az összetevőkre? Nem? Pedig nem ártana!
1998. január 1 óta a kozmetikai szerek összetevőinek egységes írásmód szerint kell szerepelniük egész Európában. (INCI Declaration) A törvényi szabályozás szerint, az összetevőket mennyiségi sorrendbe kell állítani, vagyis első helyen van az a hatóanyag amiből a legtöbbet tartalmazza a készítmény, majd csökkenő sorrendben követi a többi.
A legtöbb készítményben az első helyen általában a víz szerepel, hivatalos megnevezése a „Water” vagy „Aqua”.
A szakemberek többsége egyetért azzal, hogy a leggyakoribb irritáló anyag a kozmetikumokban a szintetikus illatanyag, amit „Parfum” vagy „Fragrance” néven tüntetnek fel. A gyártók több ezer illatkomponenst használnak, és egy–egy termék illata akár több száz komponensből is állhat. Ezek között vannak ártalmatlanok, de erős allergének, rákkeltőek, sőt agykárosítóak is! Újabb kutatások alátámasztották, hogy valószínűsíthetően szerepük van a demenciális betegségek (migrén, sclerosis multiplex, Parkinson-kór) kialakulásában is. Egy másik tanulmány szerint az ekcéma kialakulásában is nagy szerepet játszanak a csecsemőkortól használt szintetikus illatanyagokkal dúsított kozmetikumok. (babafürdető, babatestápoló, stb.)
Fontos! Ne tévesszük össze a valódi, 100%-os illóolajokat a pár száz forintért kapható aromaolajokkal!
A kőolajszármazékok a kozmetikumok 98%-ában jelen vannak, méghozzá nagy mennyiségben. A kőolajszármazék a benzin előállításakor keletkező pakurából kerül előállításra. A fekete, ragacsos, sűrűn folyó pakurából a folyamat végén egy hófehér, jól kenhető anyag lesz, mely rendkívül olcsó, és vivőanyagként használják fel a kozmetikai cégek. Bársonyos tapintást ad, jól kenhetővé teszi a krémet, viszont tápértéke nulla! Ezenkívül nem szívódik fel, a bőrre kenve vékony filmréteget képez, teljesen felborítja a bőr védelmi rétegének egyensúlyát (barrier réteg). A felhasználó egy idő után azt tapasztalja, hogy bőre egyre szárazabb, és viszkető, egyre több szarkaláb és ránc jelenik meg. Az ilyen kozmetikumoktól komoly függőség alakulhat ki, hiszen a kőolajszármazék megszünteti az egészséges hidrolipid réteget. Eltömítik a pórusokat, blokkolják a bőr élettani folyamatait, megakadályozzák a méregtelenítést, elősegítik a pattanások és mitesszerek kialakulását.
Kőolajtartalmú készítmények a babák bőrére nézve rendkívül veszélyesek, mivel gátolják az egészséges bőrfelszíni emulzió kialakulását!
INCI nevei: „Paraffinum Liquidum”, „Mineral oil”, „Petrolatum”, „Vaseline”, „Cera Microcristallina”, „Microcristallina Wax”, „Ozokerit”, „Ceresin”
A kozmetikumokban található sok víz megköveteli a termék tartósítását, amit meg lehetne oldani antioxidánsokkal, antibakteriális növényi olajokkal is. Ennek ellenére, sajnos a legtöbb gyártó mégis a parabénekhez nyúl, azzal magyarázva, hogy a „megengedett mennyiséget” tartalmazza a termék. Azzal a ténnyel viszont nem számolnak, hogy egy nő átlagosan 10-12 féle kozmetikumot használ naponta, így gyorsan megsokszorozódik a „megengedett érték”. A parabének elraktározódnak a szervezetben, hormonháztartást megzavaró, ösztrogén hatásuk van. Kimutatták, hogy a mellrákos szövetek 99%-a parabént tartalmaz, és mindezek mellett, a parabének biztonságosságát soha nem mutatták ki!!! 2007-es vizsgálat kimutatta a buthyl- és propylparaben DNS károsító hatását is. Irritálhatják a szemet és a bőrt. A parabénekkel szembeni túlérzékenység klasszikus tünete a kontakt dermatitisz (viszkető bőrgyulladás).
INCI nevei: „Methylparaben”, „Ethylparaben”, „Buthylparaben”, Propylparaben”
Ne dőljünk be ha azt látjuk egy termékre írva, hogy: „Paraben mentes”! Mivel a gyártók tudják, hogy egyre több vásárló tisztában van a parabének káros hatásaival, ezért más tartósítószerekkel helyettesítik azokat, melyek kevésbé, vagy egyáltalán nem ismertek, ám ugyanolyan károsak! Ilyenek a „Disodium EDTA”, „Triclosan”, „Imidazolidinyl Urea”
A fényvédőszerekben fényszűrők vannak, segítségükkel megnövelhető a bőr saját védekezési ideje a napsugarakkal szemben. A legújabb kutatások szerint egyes kémiai fényvédő filterek szabadgyököket szabadítanak fel, fényérzékenységet okoznak, ezáltal károsítják a bőrt.
INCI nevei: „Octyl methoxy-cinnamate (OMC)”, „Oxybenzone”, „Benzophenone”, „Octil-dymethyl PABA”, stb.
Néhányuk nemcsak allergizál, de a májat is károsíthatja, állatkísérleteknél hormonszerű hatást is kimutattak! UV filteres nappali krémeket szigorúan tilos éjszakára használni, és nappalra is csak szükség esetén kenjük fel!
Az ún. emulgeáló anyagok szerepe a krémekben a víz és olajok / zsírok elkeverése. Ezek az anyagok kioldják a bőr természetes szaruzsírját, megnövelik a bőr átjárhatóságát, kaput nyitva ezáltal a káros anyagok számára is! UV sugárzás hatására elősegíthetik az ún. Mallorca-akné kialakulását. Sérült hámréteg esetén különösen fontos elkerülni az ilyen készítmények használatát!
INCI nevei: „Ceteareth”, „Ceteth”, „Laureth Oleth”, „PPG”, „PEG”, „Polysorbate”, „Pareth”, „Steareth”, stb.
És végül egy fontos információ! A bőrünkre kent kozmetikumok 60%-a felszívódik, függetlenül attól, hogy egészségünkre nézve kedvező vagy kedvezőtlen lesz a hatása. Ezzel szemben az elfogyasztott táplálék felszívódása a tápcsatornában mindössze 15-20%.
Ennek tudatában, talán megéri egy picit alaposabban utána nézni a fürdőszobában található kozmetikumainknak!
Bejegyzés : admin